Kátya.
Mit is írhatnánk Róla, amit még nem írtak meg? Mit is mesélhetnénk el Kátyáról, amit még nem hallhattunk másoktól? Semmit.
És ugyanakkor a mindent…
Valaki nemrég ezt írta Róla: „…nem értem, hogy van ez, sosem láttam élőben, sosem találkoztam vele, de olyan, mintha a szívemet tépték volna ki!„
Hát persze. Mert Ő az volt, aki mindannyian lenni szeretnénk.
Egy elképesztő tehetség, kérkedés nélkül. Egy igazi bohóc, aki véresen komolyan tudott csak játszani. Egy szertelen, bájos, e világban sokszor elveszett lány, aki másoknak mégis utat mutatott.
És Ő volt a fény, akinek hatalmában állt elűzni a mindennapok nyomorúságát.
De ha még Ő is elveszhetett, akkor nekünk esélyünk sincs talán. Mit tegyünk hát?
Ezért vagyunk.
